egziGroup Logo
E-mailRegisztráció
Jelszó
Elfelejtett jelszó Elfelejtettem a jelszavam
2014. április 24., csütörtök - - György napja van.

Ped.program

 

 

 

 

 

N E V E L É S I

P R O G R A M

 

 

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

 

 

 

 

 

 

TARTALOM

 

 

                                                                                                Oldal

BevezetőIskolánkról 

  2

I.       Pedagógiai alapelveink
  5

II.      Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

  6

III.     Személyiségfejlesztés kompetencia alapú értelmezéssel

15

IV.    A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6 évfolyamon

16

V.      A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

29

VI.     A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

32

  1. A tanítási órák

32

  1. A tanítási órán kívüli tevékenységek

33

  1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése

36

  1. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése

38

  1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

40

  1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

44

  1. A szociális hátrányok enyhítése

44

VII. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató             felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR)

46

VIII. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja

61

IX.    A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

78

X.      Iskolai egészség nevelési program

82

XI.    Iskolai környezeti nevelési program

84

XII.   A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató         munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

86


 
 
PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

ELFOGADTA

 

Az I.István Király ÁLTALÁNOS ISKOLA

 

NEVELŐTESTÜLETE

 

...................... év ........................ hó ....................... napján.

 

 

 

 

 

 

 

 


                  


 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         Mottó:„ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

Szent-Györgyi Albert    


 

 

 

 

 

Pedagógiai hitvallásunk:

 Tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önnevelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására.

Fontosnak tartjuk a komplex személyiségfejlesztést, amely az intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti.

Célunk, hogy a gyermeki személyiség teljessé válik, hogy minden életszakaszban képes legyen az önmegvalósításra.

 

 


ISKOLÁNKRÓL

 

- bevezető -

Községünkben, a mai formában működő iskola története 1950-től kezdődik, ez évben készült el az alapító okirata. Az iskola történetével kapcsolatosan sajnos csak nagyon kevés forrás áll rendelkezésre. 

Az alapító okirat keletkezését megelőzően egyházi iskolákban tanultak a falu gyerekei. 1939-ben már 1 római katolikus, 1 református elemi népiskola; 1 római katolikus általános és 1 községi gazdasági továbbképzőben folyt oktatás a községben.

Az iskolák államosítása után a meglévő intézményeket összevonták, és így alakult ki az 1950-től működő Általános Iskola.

A tanulók létszámának növekedésével az eddig használt tantermek kevésnek bizonyultak, ezért 1964-ben társadalmi munkával egy kéttantermes iskolaépületet építettek, melynek átadásáról az 1964. októberi Kelet-Magyarország számolt be.

1965-ben az oktatás már 6 tanteremben folyhatott. Az iskolának ekkor 303 tanulója volt, akiket 10 pedagógus oktatott. Az ezt követő évektől az iskola helyzete folyamatosan romlott. 1970-ben már csak 5 tanterem állt rendelkezésre, a tanulók száma 202-re csökkent, így a tanárok létszámát is csökkenteni kellett 8 főre.

A negatív hatások ellenére azt itt tanító tanárok és az itt tanuló gyerekek tanulás iránti elszántságát bizonyítja az iskolakönyvtár, amelyben 417 ifjúsági és 667 nevelői könyv volt megtalálható.

 

 

 

 

 

A tanulói és tanári létszám alakulását a következő táblázatban figyelhetjük meg.

 

 

1965

1970

1975

1981

1985

1990

1995

1999

2004

Terem

6

5

5

4

8

8

8

8

8

Tanuló

303

202

144

132

135

138

159

180

173

Tanár

10

8

9

11

12

12

13

16

15

 

 

 

Láthatjuk, hogy 1981-ig a tanulói létszám csökken, ezzel együtt változott a tanárok létszáma is, amit ezen kívül a tantárgyak száma is befolyásolt. Ez a csökkenés magával vonzotta a tantermek csökkenését is 1981-ig. Ekkor a 4 tantermet váltott tanításban használta az iskola. Ezután azonban lassú emelkedést figyelhetünk meg. 1985-től kezdve már 8 tanterem állt rendelkezésre, azonban ezek több épületben helyezkedtek el.

Az épületek egy része az évek során már annyira megrongálódott, hogy felújításuk nem lett volna célszerű. Ezért az önkormányzat pályázatot nyújtott be iskolaépítésre 1996-ban. A pályázat 1997-ben támogatást nyert, így még ez év őszén elkezdődhetett az építkezés. Ez a gyerekek és a szülők számára kisebb kellemetlenséggel társult, mivel annyi év után újra váltótanításban kellett iskolába járni. Ennek az volt az oka, hogy a régi épületek közül az egyiket le kellett bontani, mert ennek és a volt MOZI - nak a helyére épült az.

Az ünnepélyes átadásra 1997. október 10 -én került sor, melyre az iskola tanulói színvonalas műsorral készültek fel. A meghívott vendégek mindegyike elismerését fejezte ki ezért a szép épületért. Többen úgy nyilatkoztak róla, hogy ez a megye egyik legszebb általános iskolája. Ezzel az iskola történetének egy új szakasza kezdődött, mivel majdnem fél évszázad után egy modern és iskolához méltó épületben folytatódhatott az oktató- nevelőmunka.

1998. július 31-én a korábban 5 évre megválasztott Lombos Istvánné igazgató megbízása lejárt, és  1998. augusztus 1-től, Lipták Béláné az iskola vezetője. 5 évig az ő vezetése alá tartozott az iskola. Az utóbbi években iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek tanulmányi és más versenyeken, ahol sokszor szép eredményekkel öregbítik intézményünk hírnevét.

 

1. Az intézmény alaptevékenységei az alapító okirat szerint:

  • Az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás,
  • Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. (KT 121§ (1) 29.a
  • A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. (KT 121.§ (1) 29.b
  • Tehetséges tanulók részére szakkörök szervezése,
  • Napközi otthoni, tanulószobai és menzai ellátás.

 

 

2. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek:

 

  • Képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása
  • Integrációs nevelés-oktatás
  • interkulturális nevelés

 

 

 

N E V E L É S I  P R O G R A M

 

 

 

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

 

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

 

Iskolánk jövőképe az alábbi 5 értékre épül:

  • Folyamatosan önképző szaktanárokkal biztosítjuk oktató-nevelő munkánk kívánt színvonalát.
  • Jó munkahelyi légkörünk példa legyen az osztályközösségek előtt.
  • Szoros kapcsolattartásra, közös együttműködésre törekszünk a szülőkkel.
  • KÜLDETÉSNYILATKOZAT
  • Tanulmányi versenyeken való részvétellel tágítjuk tanulóink tudását és érdeklődési körét.
  • Fontosnak tartjuk hagyományaink ápolását.

 

 


II. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei

 

„Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat.”

 

  •  Folyamatosan önképző szaktanárokkal biztosítjuk oktató--nevelő munkánk színvonalát.

 

  • Jó munkahelyi légkörünk legyen példa az osztályközösségek, tanulócsoportok között.

 

  • Fontosnak tartjuk hagyományaink ápolását.

 

  • Szoros kapcsolattartásra, közös együttműködésre törekszünk a szülőkkel.

 

  • Tanulmányi versenyeken való részvétellel tágítjuk tanulóink tudását és érdeklődési körét.

 

Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt (a prioritásokat az iskola határozza meg!).

 

Pedagógiai alapelvünk, hogy:

  • iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;
  • alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;
  • kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;
  • pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;
  • a nevelő munkánk két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;
  • a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepeérvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;
  • a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;
  • az iskolánk valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartjaegymás emberi méltóságát;
  • minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;
  • iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;
  • a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
  • alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;
  • minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;
  • az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;
  • törekszünk arra, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;
  • a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;
  • hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk aszociokulturális hátrányok leküzdéséhez;
  • az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai eszközök fejlődésével;
  • az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkbanaz önálló tanulás képességét;
  • a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);
  • megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;
  • reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását;
  • akommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuka tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;
  • alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;
  • a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;
  • az integrációs felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzáa tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.

 

 


1.Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai

 

 

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

 

 

Ennek érdekében célunk:

 

Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam):

 

 

  • az iskolába lépő kisgyermekben óvjuk és fejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;
  • vezessük át a gyermeketaz óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
  • tegyük fogékonnyá  a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;
  •  az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;
  • az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;
  • tanulóink fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;
  • iskolánk növendékei szeressék és óvják természeti környezetüket;
  •  fontosnak tartjuk az olvasás iránti kedv felkeltését, fenntartását
  • mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;

 

 

Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 8. évfolyam):

 

 

  •  folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;
  • a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;
  • vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;
  • vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;
  • a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;
  • az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;
  • a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű,  képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;
  • a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;
  • magas színvonalú és sokrétű ismeretátadássalfejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;
  • a tanítási – tanulási folyamat az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakítását eredményezze.
  • tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;
  • segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;
  • elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállalóembereket akarunk nevelni;
  • a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;
  • fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;
  • a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét;
  • a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;
  • jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat,bizalom, megértés, türelem, igazságosság;
  • a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;
  • a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;
  • a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége;
  • a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon,
  • az informatika alkalmazása és az idegen nyelv tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;
  • ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;
  • személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;
  • alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;

 

 

2. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai

 

 

Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam):

  • a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;
  • a tanításnem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;
  • alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);
  • a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;
  • alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;
  • támogassa az egyéni képességek kibontakozását;
  • az oktatási folyamatban folyamatosan bevezeti és alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;
  • a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
  • működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;
  • törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;
  • tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;
  • erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;
  • a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

 

Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 8. évfolyam):

  • fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;
  • az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;
  • olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;
  • tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;
  • tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;
  • a természeti és az épített környezet iránti felelősségtudat kialakítása,
  • vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;
  • fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”;
  • a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;
  • adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat;

 

 


3. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai

(1–8.évfolyam)

 

 

  • fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
  • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
  • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;
  • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;
  • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
  • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
  • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;
  • integrált oktatással biztosítjuk a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
  • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
  • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
  • a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;
  • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
  • az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;
  • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
  • növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;
  • az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;
  • az iskolában folyó nevelő – oktatómunka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;
  • alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;

 

4. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei

 

 

  • minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;
  • a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;  
  • személyes példamutatássalneveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;
  • a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;
  • az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;
  • megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;
  • a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;

 

 


III. Személyiségfejlesztés kompetencia alapú értelmezéssel

 

  • Támogatjuk a tanulókat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában!
  • Igyekszünk megteremteni a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás.
  • Segítünk felfedezni és fejleszteni minden gyermekben  a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében: „A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”

 

  • Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesztjük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.
  • A pedagógusok lépést tartanak a szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel

 

  • Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata
  • Igyekszünk elérni, hogy a tanulók tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is, valamint alakítani  saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét!

 

  • Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítjük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

 

  • A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése.

 

 

  • Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.

 

 

  • Megismertetjük, gyakoroltatjuk, tudatosítjuk az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak változatos formáit az életkori sajátosságoknak megfelelően.

 

  • A harmonikus együttélés szabályait igyekszünk minden tanulóban tudatosítani.

 

 

IV. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon

 

A közoktatási törvény módosítása miatt 2004. szeptember 1-jétől az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart.

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:

 

1.-2. évfolyam,

bevezető szakasz: 

     nem szakrendszerű oktatás

     

25-50%, 60-70% *

alsó tagozat

3.-4. évfolyam,

kezdő szakasz:

5.-6. évfolyam,

alapozó szakasz:

felső tagozat

7.-8. évfolyam

fejlesztő szakasz:

szakrendszerű oktatás

 

*: A 2008/09-2010/11. tanítási években az ötödik-hatodik évfolyamokon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el.

Az egyes szakaszok közötti átjárhatóság feltétele az előző szakasz utolsó évfolyamának eredményes teljesítése.

 

A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésének célja, hogy javuljon az iskolánk alapozó funkciójának hatékonysága, biztonságosabbá váljon a tanulók tanulmányi továbbhaladása.

A közoktatásról szóló törvény 121. § „34. szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik;”.

A nem szakrendszerű oktatást a bevezető és kezdő szakaszban a kötelező és nem kötelező óraszám teljes mértékben alkalmazni kell. Az alapozó szakaszban a Közoktatásról szóló törvény alkalmazásával a helyi pedagógia programunkban meghatározottak szerint.

Az előírt arányt első ízben a 2008/2009. tanévben kell biztosítani, amikor a kötelező és nem kötelező óraszám legalább 20%-ában biztosítjuk. Ettől az évtől folyamatosan évente 8-10%-os emelkedést valósítunk meg úgy, hogy 2011/12-es tanévre a nem szakrendszerű oktatás aránya elérje a kötelező és nem kötelező tanítási időkeretben is legalább a 40%-ot. (A pontos érték a tantárgyfelosztás szerint alakul.)

        

A nem szakrendszerű oktatást az 5-6. osztályokban végezheti

  • az a tanító, akinek erre megfelelő képesítése van (tanítói + műveltségi területről diploma),
  • az a tanító vagy tanár, aki legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket.

A szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítóra is, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.

  • 2012/2013-as tanév végéig, az a tanító vagy tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év tanítási gyakorlatot szerzett az  1-4. évfolyamon.  (!)
  •  

A 2008/2009-es tanévben az 5.osztályban heti 5 órában végzünk nem szakrendszerű oktatást magyarból (heti 3 órában) és matematikából (heti 2 órában).

A 120 órás tanfolyamot 4 fő végezte el:

Juhászné Szőke Ágnes magyar szakos tanár

Szuhainé Jánvári Enikő matematika-kémia szakos tanár

Lipták Gábor történelem-könyvtár szakos tanár

Balogh elemér történelem-földrajz szakos tanár

A következő tanévtől a százalékos emelkedést a természetismeret és történelem tantárgyak terhére kívánjuk megvalósítani.

A nem szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók teljesítményének értékelése szövegesen történik. A szöveges étékelés eredménye beépül a félévi illetve az év végi osztályzatokba.

 

 

 


Célok

  1. Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése
  2. Alapkészségek megerősítése, pótlása
  3. Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése
  4. A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét.
  5. Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele    

          lehet.

Feladatok

  • Az alapozás folytatása,
  • Felzárkóztatás,
  • Fejlesztés
  • A tanulók közötti különbségek mérése
  • Fejlesztésközpontú folyamattervezés

A fejlesztő tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához igazítva - Mindenkinek a neki megfelelő gondoskodás igyekszünk nyújtani

Eltérő tanulási eljárások alkalmazása – differenciálás

  1. Fejlesztésorientált, gyermekközpontú, személyiségfejlesztő, prognosztizáló, visszajelző, megerősítő, motiváló értékelés

Kiemelten fontos fejlesztési feladatok

  • az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása
  • az információszerzés-, és feldolgozás képességének fejlesztése
  • a kommunikációs képességek erősítése
  • a szociális kompetenciák fejlesztése
  • a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása
  • problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

A fejlesztési területek kijelölése

Az OKM által legfontosabbnak tartott területek:

  • Matematikai kompetenciák
  • Kommunikáció / szövegértés, szövegalkotás

A fejlesztés célterületei

 

 

 

Kompetenciák - kompetenciakomponensek

 

Matematika

A kompetencia készség és képességterületei:

A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese" (Vidákovich Tibor, 2004).

Készségek

  • Számlálás
  • Számolás
  • Mennyiségi következtetés
  • Becslés, mérés
  • Mértékegységváltás
  • Szövegesfeladat- megoldás

Gondolkodási képességek:

  • Rendszerezés
  • Kombinativitás
  • Deduktív következtetés
  • Induktív következtetés
  • Mennyiségi következtetés
  • Érvelés, következtetés

Kommunikációs képességek

Nyelvi képességek

  • Nyelvi fejlettség
  • Relációszókincs
  • Szövegértés
  • Szövegértelmezés
  • Olvasási sebesség
  • Térlátás
  • Térbeli viszonyok
  • Hosszúságbecslés
  • Rész-egész észlelése
  • Észlelési képesség

Tudásszerző képességek

Feladatmegoldó képességek

  • Reakcióidő
  • Számolási képesség
  • Műveletvégzési sebesség

Problémamegoldó képesség

  • Problémaérzékenység
  • Problémareprezentáció
  • Eredetiség
  • Kreativitás

Tanulási képességek

    Figyelem

    Rész-egész észlelés

  • Memóriaterjedelem
  • Asszociatív memória
  • Értelmes memória
  • Feladattartás
  • Tanulási sebesség

 

Matematikai készség és képességfejlesztés feladatai

 

  • A természetes szám fogalmának kiépítése tízezres számkörben
  • A számfogalombeli hiányosságok feltárása (számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen)
  • A biztonságos eligazodás segítése a tízes számrendszerben
  • A biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek kialakítása, fejlesztése
  • (mérések, mértékváltások)
  • A sík- és térbeli tájékozódás fejlesztése
  • A geometriai szemlélet alakítása alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal
  • A probléma –megoldó képesség fejlesztése tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával
  • A valószínűségi szemlélet megalapozása a valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel
  • Konkrét példákkal, szituációkkal alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.

 


Személyes kompetenciák fejlesztése

 

  • Az ítélőképesség, az erkölcsi érzék fejlesztése
  • A tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálása
  • Az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése
  • A konfliktuskezelés képességének fejlesztése
  • A konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása
  • Önkifejezés, önellenőrzés, hibajavítás
  • Önmegfigyelő, önértékelő képesség fejlesztése
  • Önismeret, emberismeret fejlesztése
  • Önbizalom, ötletesség, a belső képek, képzetek előhívásában
  • Képzelet mozgósítása (pl. kreatív szövegformálás)
  • Az esztétikai fogékonyság növelése

 

 

A kognitív kompetenciák fejlesztése

 

  • Az önművelésnek igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása
  • A kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás, a nyelvi problémamegoldás a logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás képességének fejlesztése
  • Az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése
  • Az emlékezet fejlesztése
  • A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák megtanítása:
  • Ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése
  • Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve
  • Lényegkiemelés
  • Vázlatkészítés, ill. vázlatfelhasználás
  • Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján
  • Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében

 

                     


Szociális kompetencia fejlesztése

 

 

  • A szolidaritás, szociális érzékenység az együttműködés, az empátia, kooperáció fejlesztése
  • A közösségi magatartás formálása
  • Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése,  - erkölcsi választásokban - a jó és a rossz elkülönítése
  • eszélgetésben, vitában való részvétel: kapcsolatfelvétel, -tartás, saját álláspont előadása, megvédése, figyelem az ellenvéleményre együttműködés a társakkal, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése,

 

A kommunikáció fejlesztése

 

 

(kulcskompetencia, mely személyes- kognitív-szociális aspektusokkal egyaránt rendelkezik)

Kommunikációs képességfejlesztés:

  • a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése,
  • a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,
  • a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése,
  • a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével,
  • szövegtípusok interpretálása és alkotása,
  • a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.

A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének

 

  1. A kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése

 

  • 1. Olvasás, írott szöveg megértése
  • Az értő, kritikai és kreatív olvasási képesség, az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás, különféle szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelés) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése (szövegértés)
  • az olvasás iránti igény felkeltése
  • Szövegelemzési eljárások alkalmazása ( a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolat felismerése)
  • Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából

          2. Szóbeli szövegek megértése

  • Különféle közlések megértése különféle helyzetekben, és a közlés másokkal való megértetése
  • A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyeltetése, felfogása
  • A közlésekből ismeretek, információk szerzése
  • A verbális és nem verbális kódok feldolgozása,
  • Huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott anyagra.

 

  1. Részvétel a kommunikációs folyamatban

 

  • Kultúrált nyelvi magatartásra, a köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodásra való felkészítés
  • Beszédkészség, az értelmes beszéd fejlesztése, az aktív szókincs gazdagítása
  • Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés fejlesztése
  • Kifejezőképesség A szóban és írásban megnyilvánuló önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, fejlesztése- gondolatok, olvasmányélmények, érzelmek, információk érthető közlése a beszédhelyzetnek megfelelően – kérdések megfogalmazása - a hallottak kiegészítése­ - tömör és világos kifejezésmód
  • Különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, az írás folyamatának ellenőrzése
  • A szituációhoz, címzetthez, témához való rugalmas alkalmazkodás
  • A köznyelvi normákhoz alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása
  • Az anyanyelvi írásbeliség normáinak megismerése, alapvető szövegtípusok elsajátítása
  • Rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelő írástechnika
  • A helyesírási készség elsajátítása és fejlesztése.

Az alapozó, fejlesztő munka eredményes, ha a tanuló

Pl.:

 

  1. A beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése területén
  2. tudja változatos kommunikációs helyzetekben egyszerű, érthető módon hatékonyan közölni mondanivalóját,
  3. a közlés céljának és szándékának megfelelően használja a mondatfajtákat,
  4. tudja elvégezni az alábbi szövegelemző eljárásokat: lényeg kiemelése, szöveg tagolása, téma megnevezése, tények, adatok kiemelése, a szóbeli összefoglalás elvégezése.
  5. törekszik önkifejezésében a pontosságra, az érzékletességre, a mások számára érthető, nyelvileg is helyes beszédre,
  6. tudatosan figyel a kulturált nyelvi magatartás kialakítására (megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangmagasság, hangerő, hanglejtés alkalmazása),
  7. figyel a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára,
  8. Az olvasás, az írott szöveg megértése területén
  9. tud különböző szöveget olvasni az életkornak megfelelő tempóban némán és hangosan,
  10. ismert tartalmú szöveget értelmező hangos olvasással olvasni,
  11. megismerkedik a szövegértési technikák alapjaival,
  12. képes a szövegben kifejtett információk visszakeresésére,
  13. a ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésére,
  14. a fontosabb gondolatok kiemelésére és összefoglalására,
  15. gazdagodik az aktív és passzív szókincs különböző szövegösszefüggésben,
  16. megtapasztalja az olvasás örömét,
  17. meg tud fogalmazni néhány mondatos véleményt szóban és írásban az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről.
  18. Az írásbeli szövegek alkotása területén
  19. megismeri az anyaggyűjtés és –elrendezés alapjait, különös tekintettel a gyermekek számára készült lexikonokból, szótárakból tanári irányítással,
  20. tud rövidebb szöveget alkotni különböző szövegtípusokban, az alábbi műfajokban:
  21. rövid leírás
  22. kisebb elbeszélés
  23. néhány soros jellemzés,
  24. meg tudja fogalmazni személyes és olvasmányélményeit
  25. az életkornak és a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett az írásmódja
  26. képes az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazására,
  27. képes a jártasság szintjén a tanult leíró magyar nyelvtani ismeretek birtokában helyesen másolni, korosztályának megfelelő szöveget tollbamondás után helyesen leírni,
  28. helyesen alkalmazza a tanult nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteket a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.
  29. A tanulási képesség fejlettségének területén
  30. tud vázlatot készíteni tanári segítséggel, vázlatot felhasználni különböző műfajú szövegek megértéséhez és alkotásához.
  31. gyakorolja az önálló feladatvégzés egyes lépéseit.

 

 

 

 


A nem szakrendszerű oktatásban részesülők kiválasztását / az egyéni különbségek megállapítását szolgáló eszközök

 

 

Mérések

Fajtái:

1.     OKÉV kompetencia mérés 4. Évfolyam

(az iskolában maradó mérőlapok eredményeinek elemzése)

  1. Iskolai helyi mérés 4. Évfolyam vége / 5. Évfolyam eleje

Célterületei pl.:

  1. Matematikai kompetencia
  2. Szövegértési szövegalkotási kompetencia

 

Szempontjai pl.:

Ha az alábbi kompetenciák - kompetenciakomponensek - fejlettségi szintje az első szinten vagy az alatt van – fejlesztés, felzárkóztatás szükséges.

  • kommunikációs képességek
  • szövegértést
  • olvasáskészség,
  • íráskészség
  • problémamegoldás,
  • elemi rendszerező képesség,
  • elemi kombinatív képesség.
  • elemi számolási készség

 

Ellenőrzés, értékelés

A)       Diagnosztikus mérés

Cél:        

-        A fejlesztési feltételek, a kiinduló állapot felmérése

-        Pedagógiai döntések meghozatala

-       A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók egyéni különbségeinek megállapítása

-        Fejlesztési területek, feladatok kijelölése

-         Az egyes fejlesztési feladatok időarányainak meghatározása


A vizsgálatok ideje:

                   1. Szeptember - afejlesztés előtt

2. Május

Célterületek

Matematikai kompetencia

Szövegértési szövegalkotási kompetencia

Az elemzés alapvető szempontjai

Ha az alábbi kompetenciák - kompetenciakomponensek - fejlettségi szintje

az első szinten vagy az alatt van – fejlesztés, felzárkóztatás szükséges

  • kommunikációs képességek
  • szövegértést
  • olvasáskészség,
  • íráskészség
  • problémamegoldás,
  • elemi rendszerező képesség,
  • elemi kombinatív képesség.
  • elemi számolási készség

OKÉV kompetencia mérés

  • 4. évfolyamon
  • Május végén kerül sor a mérésre.
  • Az iskolában maradó mérőlapok eredményeinek elemzése szolgáltat információt a pedagógiai döntés meghozatalához:

Az időkeret megállapítását és felhasználását minden évben befolyásolja az adott tanulók vizsgált teljesítményének a szintje (az alapkészségekben mutatkozó elmaradás)

  1. Formatív mérés

A folyamat közben

Cél:

  • A hibák, eredmények feltárása
  • Segítés, korrekció, megerősítés

A vizsgálatok ideje

decemberben

márciusban

Alternatívák:

  • A teljesítmény éves értékelése a műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódhat
  • Osztályozás
  • Szöveges értékelés

Év végén a diagnosztikus méréshez kapcsolódva

A gyerek állapotának leírása annak érdekében, hogy kiderüljön: hol, milyen beavatkozásra van szükség

Az értékelés fő szempontjai:

  1. A készség- képességfejlesztés mért eredményei – összehasonlítva az előző mérés eredményeivel
  2. A továbbhaladás konkrét feladatai

Az értékelés funkciói:

  • Személyiségfejlesztés
  • Visszajelzés                                                       
  • Prognosztizálás                                                 
  • Megerősítés                                                        
  • Motiválás

 

Fejlesztési terv készítése a felzárkóztatást igénylő gyerekekkel kapcsolatban (nem kötelező feladat)

szeptember vége:

Sikerkritériumok: (a közösségre vonatkozó)

Az egyes területeken mért májusi eredményekben a tanulók

  • 100 %-a érje el az I. szintet
  • Min. 50 % - a haladja meg az I. szintet
  • Min. 20%-a haladja meg a II. szintet

Sikerkritériumok ( az egyénre vonatkozóan)

  • Az adott fejlesztési feladat kapcsán fogalmazza meg a pedagógus

Az egyéni teljesítmények növekedése százalékos formában kifejezve (min. 30 %-os fejlődés)

 

 

 

 


 

V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

 

A pedagógusközösség számára a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, mivel az iskolai teljesítmény, a jövő építése alapvetően indiviudális tevékenység: az iskolai tételes, következményekkel járó értékelés az egyéni teljesítményt méri, s ezt látszólag nem befolyásolja a közösségben elfoglalt hely.

A tanulói közösség fejlesztésére irányuló nevelő-és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség rálátásán keresztül érvényesül.

 

 

A tanulói közösség magatartását a következők jellemezzék:

  • Együttműködés a munkában
  • Együttműködés a szabadidőben
  • Az iskola és az osztály közös céljainak ismerete és elfogadása
  • Az osztályközösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme
  • Figyeljen és vigyázzon környezetében a közös értékekre
  • Ismerje lakóhelye, mint közösség értékeit, múltját és történelmét
  • Legyen rálátása, hogy a társadalom, az emberiség vagy közössége, melyben neki is megvan a helye és szerepe

 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

Tanítási órán, tanórán kívüli foglalkozáson a pedagógus olyan feladatot adjon, szabadidős programokon olyan pedagógiai helyzetet teremtsen, olyan programokat válasszon és szervezzen, melyeknek során a gyermek személyisége és közösségi magatartása a kívánt irányban fejlődik.

Feladatunknak tartjuk a közéletiségre való felkészítést is. Megismertetjük velük azokat a fórumokat, ahová problémáikkal fordulhatnak, illetve megfelelő információt szerezhetnek.

Osztályfőnöki feladatként foglalkozunk a helyes viselkedés, megjelenés, a társasági élet alapjának elsajátításával. Fontos, hogy a gyermek korrekt, bíztató, motiváló, de pontos visszajelzést kapjon személyiségéről és a közösségben elfoglalt helyéről.

 

A közösség fejlesztés és a közösségi nevelés színterei az iskolában:

  • Tanítási óra
  • Versenyek
  • Napközi, tanulószoba
  • Speciális foglalkozások (tánc)
  • Szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül
  • Kirándulások
  • Nyári táborok
  • Egyéni beszélgetések

 

Tevékenységi formák:

  • Játékok
  • Szituációs
  • Szimulációs
  • Közösségi
  • Vita, érvelés
  • Irodalmi művek élethelyzetei (magyartanár)
  • Napi életünkből vett példák (osztályfőnök)
  • Osztályban történt események (osztályfőnökök)
  • Közösségi szabályok megfogalmazása
  • Közösség környezetének alakítása
  • Egy cél érdekében végzett közös tevékenység
  • Versenyek
  • Közös szórakozás (kulturális, sport)

 

A közösség fejlesztés és közösség magatartásra nevelés teljesítésének kritériumai:

  • Konfliktusmentes kapcsolat a felnőttekkel és a tanulókkal,
  • A gyermek kulturált viselkedése trágárságmentes beszéd, és tisztelet
  • Önként vállalt egyéniségének megfelelő feladatok, melyeket teljesít is
  • Ismeri önmagát és képes önkritikát gyakorolni
  • Képes a csoport céljaiért egyéni érdekérvényesítéséről esetenként önként, vagy meggyőzésre lemondani
  • Tevékenyen részt vesz a tanulmányi munkában, a csoport közéletében
  • Kulturált a véleménynyilvánítása
  • Képes segítségnyújtásra.

 

 

 


VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

 

  1. A tanítási órák

 

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

  1. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
  2. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
  3. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

 

 


 

  1. A tanítási órán kívüli tevékenységek

 

  1. Hagyományőrző tevékenységek
  2. Fontos feladat az iskola névadójának, I.István Király emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés „István Király napok” címmel. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, anyák napján, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.
  3. Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény (iskolamúzeum) található A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott.
  4. Diákönkormányzat.A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

 

  1. Napközi otthon, tanulószoba.A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.

 

 

  1. Diákétkeztetés.A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

 

  1. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások.Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

 

  1. Iskolai sportkör.Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

 

  1. Szakkörök.A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

 

  1. Versenyek, vetélkedő, bemutatók.A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik.

 

  1. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

  1. Erdei iskola.A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

  1. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

  1. Szabadidős foglalkozások.A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

  1. Iskolai könyvtár.A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
  2. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

 

  1. Hit- és vallásoktatás.Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

 

 

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése

Iskolánkban igen magas azoknak a tanulóknak a száma, akik különböző magatartási problémákkal küzdenek.

Ezen problémák mellett megfigyelhető, ha jóval kisebb mértékben is, a beilleszkedési zavar. A problémák hátterében leginkább a családi körülmények állnak. A szülők-illetve az egész család élet-és munkakörülményei akadályozzák a gyerekek szabályos fejlődését. A családok többsége szociális problémákkal is küszködik, gyakran anyagi nehézségek is okai a gyerekek magatartási zavarainak.

A magatartási gondokkal küzdő tanulók többsége iskolánkban társaival ill. a nevelőkkel szemben is agresszíven viselkedik.

A gyerekek magatartás-zavarai mögött olyan torzult inger-együttes áll, amelynek döntő közvetítője a család. A családi élet légköre közvetíti –jól vagy rosszul- a környezet elvárásait a társadalmi lénnyé érlelődő iskolás számára. Ha ez a „közvetítő lánc” eredménytelenül működik- sajnos a funkciózavara egyre nyilvánvalóbb- akkor magatartási és alkalmazkodási zavarok, tanulási nehézségek, személyiségfejlődési rendellenességek lépnek fel.

 

Az iskolában a nevelők törekszenek a magatartási gondok enyhítésére.

Ennek módozatai:

  • Folyamatos odafigyelés mind a gyerekekre, mind a családi állapotukra
  • A magatartási zavarok miatt tanulási nehézségekkel küszködő tanulók felzárkóztatása
  • Egyéni illetve csoportos foglalkozások, beszélgetések
  • A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás
  • Különböző versenyek, rendezvények szervezése, ezekbe a magatartási problémákkal küszködő tanulók bevonása

 

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

  • szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;
  • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
  • a napközi otthon;
  • a tanulószoba;
  • a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
  • a családlátogatások;
  • a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

 

 

Az esélyegyenlőtlenségekből eredő nehézségek enyhítése

 

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató fejlesztése iskolánk egyik legfontosabb pedagógiai feladata. Az integrációs és képességkibontakoztató felkészítés lényege a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a képességek és hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtésének feltételrendszere, amely nem a leszakadók felzárkóztatására, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére épül.

Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, hanem mindenki számára a saját személyiség struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait.

A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Az eltérő családi háttérrel rendelkező különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt fejlesztjük annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás-nevelés rendszerén belül.

 

4. Tehetséggondozás, képességfejlesztés

Tehetségen azt a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni

A tehetség tehát valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges tanulót átlag feletti képességeiről, feladat-elkötelezettségéről, kreativitásáról lehet felismerni. Ezek az életkor előrehaladásával egyre differenciáltabban jelentkeznek. A tehetséggondozás a pedagógusnak az a tevékenysége, amely lehetővé teszi a tehetség felismerését, kibontakoztatását. A tehetséget nem mindig könnyű felismerni, ugyanis ezek a gyerekek nem mindig jó tanulók, nem mindig koraérettek, sőt éppen hogy lassan kibontakozók is lehetnek. Felismerésükhöz éppen ezért fontos a fejlesztő pedagógus, a tehetség mérésére alkalmas feladatlapok, szituációk. Gondozásukhoz pedig elengedhetetlen a jó szaktanár, az igazi nevelő és a támogató szülő. A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk.

Célunk a tehetséggondozásban:Ismerjük fel a tehetséges gyereket és segítsük hozzá átlag feletti képességeinek kibontakoztatásához.

Feladataink:

  • A tehetség felismerése: felmérések, tehetségre utaló jelek felismerése, ehhez belső (és/vagy külső) képzések, nyilvántartás
  • A tehetség kibontakoztatása: erős alapképzés, személyiségjegyek, figyelembe vétele, változatos lehetőségek biztositása a tehetség megmutatkozására, elismerés, motiválás, személyre szabott fejlesztési terv
  • A tehetség gondozása:

 -szakórán (csoportbontás, ismeretanyag mennyiségének és minőségének helyes megválasztása, differenciálás)

-szakkörökön

-versenyeken (felkészítés)

Felelősök a tehetség irányának megfelelő képesítésű, kompetenciájú pedagógusok.

 

 

 

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

  • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
  • a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,
  • a tehetséggondozó foglalkozások;
  • az iskolai sportkör;
  • a szakkörök;
  • versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
  • a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
  • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
  • a továbbtanulás segítése.
  • A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

 

„Nézz hosszan egy gyermekarcra, és látni fogod, ha van sors hát nagyon

korán elkezdődik”.

(Ancsel Éva)

 

A gyermekvédelem szakmai fejlődéséhez szükség van arra, hogy másképp gondolkozzunk a gyermekek védelmét másképp csináljuk. Jobban, szakszerűbben, gyermekcentrikusabban. Mindezt társadalmi lelkiismeret, a segítő, a másságot elfogadó gyermekvédelmi szemlélet nélkül nem lehet csinálni. A gyermek nevelésére elsősorban a gyermek családja jogosult és köteles, amelyhez segítséget nyújt az állam és az önkormányzat. A rászoruló gyermekek gondozásához, neveléséhez komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani. A gyermekek védelmének rendszerében fontos feladatot látnak el a nevelési-oktatási intézmények.

Tilos a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a megalázás, megfélemlítés. Zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, melynek célja a gyermek a tanuló megalázása, megfélemlítése emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása.

Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel azonos követelményeket támaszt, azonban valamely tanulót vagy tanulók csoportját a másik összehasonlítható helyzetben lévő tanulóval, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen.

Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében a szükséges eszközök alkalmazásával történik. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell, melyre a törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor.

Az oktatás szervezésében, irányításában, működtetésében közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell, hogy figyelembe vegyék.

A gyermek mindenek felett álló érdeke:

  • A szolgáltatásokat megfelelően biztosítani részükre oly módon, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.
  • A törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez.
  • Ügyeiben méltányosan, humánusan valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.

 

Az iskola feladatai gyermek-és ifjúságvédelem terén:

  1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
  2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai, közé tartozik különösen:
  3. a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
  4. családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
  5. a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
  6. segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
  7. a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,
  8. tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
  9. Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

 

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

  • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
  • meg kell keresni a problémák okait,
  • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
  • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
  • A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

 

  • nevelési tanácsadóval,
  • gyermekjóléti szolgálattal,
  • családsegítő szolgálattal,
  • polgármesteri hivatallal,
  • gyermekorvossal,
  • továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

 

  1. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
  2. a felzárkóztató foglalkozások,
  3. a tehetséggondozó foglalkozások,
  4. az indulási hátrányok csökkentése,
  5. a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
  6. a pályaválasztás segítése,
  7. a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
  8. egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
  9. a családi életre történő nevelés,
  10. a napközis és a tanulószobai foglalkozások,
  11. az iskolai étkezési lehetőségek,
  12. az egészségügyi szűrővizsgálatok,
  13. a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
  14. a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
  15. a szülőkkel való együttműködés,
  16. tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

6.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:

 

  • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
  • a napközi otthon;
  • a tanulószoba;
  • az egyéni foglalkozások;
  • a felzárkóztató foglalkozások;
  • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
  • a továbbtanulás irányítása, segítése.

 

 

7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánk nevelőtestülete kidolgozza azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyeket a nevelő-oktató folyamatban alkalmazni kíván. Ha ezek az eljárások koherensek, csak akkor definiálhatjuk tudatosnak, tervezettnek a nevelő-oktató munka folyamatát. Iskolánk nevelési programjának nagyon hangsúlyos és kiemelt része a hátránykompenzáció, a tanulási képességben lemaradók segítése. A szociális hátrány problémát a közoktatási intézményeken belül is kezelni kell, hiszen ott adatbázis, információ, szaktudás van jelen. Célunk, hogy ne forduljon elő, hogy motiváció, szociális hátrány, vagy tanulási képesség hátrány miatt 5-6 osztályos végzettséggel „kibukjanak” tanulóink az intézményből. Támogatást adunk a szociokultúrális hátrányok leküzdéséhez. Akadályozzuk meg azt, hogy a szociokultúrális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek.

 

 

Ezt a tényt figyelembe véve:

  • Pályázati (pl.: tanulmányi ösztöndíjak, tanszertámogatás, stb…) lehetőségeket kihasználva próbálunk anyagi támogatást szerezni a tanulmányaikban, magatartásukban helyt álló rászoruló tanulóknak.
  • Kirándulások, nyaralások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett osztály anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanusitunk a végzős 8. évfolyam költséges programjainak tervezésekor.
  • Iskolánk alapítványa „a Rétközberencsi Gyermekekért Alapítvány” a lehetőségeinkhez mért anyagi támogatással biztosítja iskolai kirándulások, tanulmányi versenyek nevezési díjainak, tanulmányi szaktáborok költségeinek fedezését az arra rászorulók részére.
  • Olyan kedvezményeket próbálunk szerezni, amelyek hozzásegítik a diákokat kulturális igényeik minél kevesebb költséggel járó kielégítéséhez (színházbérlet vásárlás, ingyenes alapfokú művészeti oktatás, színtársulatok meghívása, bábelőadás, filmkölcsönzés).

 

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

  • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
  • egyéni korrepetálás;
  • a napközi otthon;
  • a tanulószoba;
  • a diákétkeztetés;
  • differenciált foglalkoztatás az egyéni haladási ütemhez igazított terheléssel;
  • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
  • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
  • a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
  • a családlátogatások;
  • a továbbtanulás irányítása, segítése;
  • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;
  • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;
  • az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;
  • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

 

 

VII. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR)

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó –iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését, amely forma bevezetését intézményünk támogatja.

A képesség-kibontakoztató felkészítést célzó rendelet előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1)

bekezdésének i) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik.

A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítást tanulástő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő

illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, valamint a

pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység.

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális

szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit.

Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit.

Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. Ha integrációs nevelésünk ezt a célt eléri, működőképessé válik. Intézményünk a kialakított struktúrát pedagógiai programunkkal és helyi tantervünknek megfelelő tartalmakkal töltötte meg.

 

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere (IPR) a következő elemeket

tartalmazza:

 

I. Az alkalmazás feltételei

II. A tanítást-tanulást segít- és értékel- eszközrendszer

III. Elvárható eredmények

IV. Két éves bevezetési ütemterv

 

 


Helyzetelemzés

Településünk közel 1200 lakosú. Iskolánk az egyetlen általános iskolája községünknek. A rendszerváltást követően a falu lakóinál bekövetkezett rétegződés  lassú lecsúszás, elszegényedés teljes mértékben tükröződik az iskolai viszonyok között is. Ebben a helyzetben fokozottan meghatározó szerepe van az iskolának, nem csak közösségmegtartó szerepe miatt, hanem a jövő nemzedékéért érzett felelősség vállalás miatt is.

Jelenleg az iskola tanulólétszáma 143 fő, melyből a HHH-s tanulók száma 108, a HH-s tanulóké 126.

A roma kisebbséghez tartozó tanulók száma évről-évre növekszik. Jelenleg 109 fő. A családok életmódja, helyzete heterogén, magas a munkanélküliség. Szükség lenne arra, hogy a szülők magasabb követelményeket támasszanak a gyermekeikkel szemben, hiszen ma még eredményként könyvelik el azt is, ha a gyermek elvégzi az első, második osztályt, megtanul írni, olvasni, hiszen a szülő sok esetben még erre sem képes. Ezt megállítani elsősorban neveléssel és képzéssel lehet. Meg kell teremtenünk az esélyegyenlőséget tanulóink számára, függetlenül attól, hogy honnan jött.

 

Karácsonyi Sándort idézem, miszerint:

„Nem elég kiterjesztenünk a kultúrához való jogot minden emberre, gondoskodnunk kell arról is, hogy valóban élhessen a jogával minden ember. Önhibáján kívül se meg ne fosztassék, se ne gátolhassék senki attól, ami jár neki pusztán az által, hogy embernek született.”

A társadalmi elvárások ilyen helyzetben óriásiak a pedagógusokkal szemben. Az oktató, ismeretet adó funkció mellett egyre inkább előtérbe kerül a személyiségformálás, a családi szocializáció mulasztásaiból eredő redukáció, a családgondozás és a gyerekek magatartászavarainak helyre hozó funkciója.

A nevelési—oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet kiegészült két olyan oktatási-szervezési formával, amely pályázat útján ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésnek-oktatásnak megszervezését. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének fontos kitételei az együttnevelés, a tapasztalati tanulás és az együttműködés.

Iskolánkban eddig is az együttnevelés került előtérbe, a tanulóink együtt vannak mind a tanítási órákon, mind a szabadidős tevékenységek során is.

A tanulási alulmotiváltság halmozottan jelentkezik, amíg a szülők a mindennapi megélhetésükről gondoskodnak, addig a kisebb gyerekeket nagyobb iskolás testvéreik felügyelik, ezáltal rendszertelen az iskolába járás. Ebből adódóan magas az igazolatlanul mulasztott órák száma.

  Jellemző a túlkoros tanulók jelenléte, illetve a tanköteles tanulók élettársi kapcsolata (szülés).

A szülők jelentős része aluliskolázott, így nem tartják fontosnak gyermekük iskoláztatását, középfokú tanulmányait.

 

 Céljaink

 

  • Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztése álljon
  • A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartás képességét.
  • Adjunk mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz.
  • Alapozzuk meg a tanulási szokásokat.
  • Támogassuk az egyéni képességek kibontakozását
  • Törődjünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből adódnak.
  • Törekszünk a szülőkkel való szoros kapcsolattartásra (magántanulók számának csökkentése, rendszeres iskolába járás)
  • Célunk, hogy ne forduljon elő, hogy a motiváció a szociális hátrány vagy a tanulási képesség hátrány miatt 5-6. osztályos végzettséggel „kibukjanak” tanulóink az intézményből.
  • Kooperatív tanulás alkalmazása. Integrációs segítő módszerek, projektek alkalmazásának keresése. Pl. differenciálás és a projektmódszer megismerésére.
  • Az óvodában megkezdett prevenciós, személyiségfejlesztő munka tudatos folytatása.
  • Az esélyegyenlőtlenségekből eredő nehézségek enyhítése.

 

 

INTEGRÁCIÓS FELTÉTEL

 

TEVÉKENYSÉG

 

DOKUMENTÁCIÓ

EGYÉB

MEGJEGYZÉS

 

                     I.  Az alkalmazás feltételei

 

 

1. Integrációs stratégia   

    kialakítása

 

 

 

 

 

 

 

 

Az iskola vezetése helyzetelemzést végez, amelynek során megállapítja a jogosult tanulók számát, ellenőrzi a szükséges igazolások meglétét, kidolgozza az integráció tartalmi és szervezeti felépítését.

Halmozottan hátrányos tanulók névsorának megkérése a jegyzőtől.

Igazolások átvétele, ellenőrzése.

 Felelős: igazgató határidő: szeptember 10.

 

 

 

 

 

IPR stratégiai terv- helyzetelemzés, célok megfogalmazása, éves terv.

 

Jegyzői nyilatkozat

 

SZMSZ

 

Pedagógiai program

 

Éves munkaterv

 

IPR csoportok munkaterve

 

Osztálylétszámok, statisztika

Határozat 10%-ról

 

 

 

 

2. Az iskolába való bekerülés

    előkészítése

 

 

 

 

 

 

 

  • Tanítók látogatása az óvodákban (minden tanév II. féléve).
  • Az óvodai nagycsoport látogatása az iskolában (minden tanév II. féléve).
  • Ovisoknak és szüleiknek bemutatjuk iskolánkat a beiratkozás előtti hónapokban.
  • Előzetes információgyűjtés a beiratkozott tanulókról (május).
  • Bementeti mérések elvégzése, hogy segítséget nyújtson a gyermekek egyes képességeinek a megismeréséhez, az iskolaérettségi szint megállapításához  (szeptember)
  • Mérések kiértékelése (október).
  • Óvónők nyomkövető látogatása az intézményben, hospitálások, esetmegbeszélések, bemenet vizsgálati eredmények ismertetése (november).
  • Az első osztályosok látogatása a partner óvodákban a téli ünnepkör keretében (december).

 

 

Feljegyzések készítése, fényképek

 

Együttműködési megállapodáa

 

Értékelő megbeszélések

 

 

Év végi beszámoló

 

 

 

 

Feljegyzés az értékelésről,

Hospitálásról

 

 

 

Óvodai műsor terve, fényképek

 

 

3. Együttműködések-  

    -partnerségi kapcsolatok

     kiépítése

 

3.1. Szülői házzal

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

 

 

 

 

 

 

3.3 Szakmai és szakszolgálatokkal

 

 

 

 

 

 

 

 

3.4. Középfokú oktatási intézményekkel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.5. Kisebbségi önkormányzattal

 

 

 

 

3.6. Civil szervezetekkel

 

 

 

 

 

 

Családlátogatások, eseti jelleggel, osztályfőnök és ha szükséges segítők(pl. ifjúságvédelmi felelős),

  • Szülői értekezletek, évente négy alk.
  • Fogadóórák szülői igény alapján,
  • Szülői munkaközösségi megbeszélések, évente kétszer az aktuális kérdésekben illetve szülői kezdeményezés szerint.
  • Közös programok a családokkal.
  • Kirándulások, versenyek az éves munkaterv szerint, karácsonyi műsor, farsang
  • Nyílt napok, évente kétszer
  • Közös program a nagycsoportos óvodások szüleivel (Ovi-suli),
  • Problémamegoldó esetmegbeszélések

 

 

Nevelési értekezleten tájékoztató a tanároknak

  • szülőkkel közös esetmegbeszélések (eseti jelleggel).
  • Közös családlátogatások (eseti jelleggel).
  • Családgondozás

 

 

 

       -Nevelési értekezlet, műhelymunka, bejelentkezés alapján beszélgetés (eset jelleggel és szervezett keretek közt)

Logopédiai ellátás (folyamatos)

Fejlesztés (folyamatos)

Pszichológiai ellátás (szükség szerint)

Családterápia (szükség szerint)

 

 

 

  • pályaválasztási börze
  • nyílt napok (2 alkalom)
  • tájékoztatók (8.o. szept.-dec.)
  • pályaválasztási szülői értekezlet (7-8.o. dec.-jan.)
  • Utánkövetés – a középiskolák megküldik az első év eredményeit tanulónként
  • Beiskolázás után a személyi anyag átadása

 

 

 

 

  • Együttműködési megállapodás kötése,
  • Közös pályázatkészítés
  • Közös rendezvények

 

 

Jelenleg nincs a településen

 

 

 

 

 

 

 

Feljegyzések a családlátogatásról

 

 

 

Jelenléti ívek

 

 

 

 

Programleírások, fényképek

 

 

Meghívó,fénykép

 

Feljegyzések

 

 

Együttműködési megállapodás

 

 

Feljegyzés, nyomonkövetés

 

 

 

 

 

 

 

 

Együttműködési megállapodás

 

 

Feljegyzések az egyéni feljegyzésről

 

Vizsgálati kérőlapok

 

 

Együttműködési megállapodás

 

Meghívók, jelenléti ívek

 

Értesítés az elért eredményekről

 

Együttműködési megállapodás

 

Feljegyzés a megbeszélésekről,

fényképek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei

 

 

1. Kulcskompetenciákat 

    fejlesztő programok és

    programelemek a következő

    területekről

 

 

1. 1.  Az önálló tanulást segítő   

         fejlesztés

 

 

  • A tanulók önálló -

         -életkornak megfelelő-

         -kreatív tevékenységre épülő

         foglalkozások

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

  • E programon belül a szülőkre kívánjuk fordítani a figyelmet. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők érezzék az iskola fontosságát, segítsék gyermekeik tanulását, támogató attitűdöt mutassanak az iskolával szemben
  • Differenciált képességfejlesztés
  • A tanulási és magatartási zavarok kialakulásának megelőzésére, illetve a meglévő zavarok kezelését végezzük a szakszolgálat szakemberének bevonásával.
  • Kreatív tevékenységre épülő foglalkozások. A délutáni szabadidő keretében kerül megszervezésre. Célja, hogy támogatást kapjanak a tanulók saját ötleteik, érzéseik kifejezésére, mindig új és a szituációnak megfelelő módon cselekedjenek.
  • Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási technikák megismerésében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Iskolai és községi könyvtár olvasójegyei

 

 

 

 

Foglalkozási tervek, vázlatok, fényképek

 

 

Napközi otthon, tanulószoba, mentorfoglalkozás feljegyzései

 

 

1.2. Eszközjellegű

       kompetenciák fejlesztése

 

  • Kommunikációs

képességeket fejlesztő

program

 

 

 

 

 

 

Célunk kettős: egyrészt megpróbáljuk csökkenteni a tanulók nyelvhasználati különbségeit, másrészt a felzárkóztatással párhuzamosan a beszélt nyelvhasználat eszközeinek gyarapítására és a kommunikációs szerepek tudatosítására törekszünk.

  1. A beszéd akusztikai összetevőinek fejlesztése:
  2. Beszédlégzés gyakorlatokkal
  3. Beszédritmus gyakorlatok
  4. Időtartam gyakorlatok
  5. Hanglejtés gyakorlatok stb.
  6. Beszédfejlesztés a lexémák és a mondat szintjén:
  7. Szó- és kifejezésgyűjtés
  8. Egyeztetési hibák javítása
  9. Hibás szórendű mondatok javítása
  10. Transzformációs gyakorlatok, stb.
  11. Beszédfejlesztés szöveg szintjén.
  12. Mese vagy meserészlet elmondása
  13. Beszámolás irodalmi olvasmányokról
  14. Történetalkotás képről
  15. Félbehagyott szöveg folytatása
  16. Kommunikációs beszédműfajok gyakorlása:
  17. Tájékoztatás
  18. Magyarázat
  19. Játékszabály ismertetés
  20. Beszámoló átélt eseményekről stb.

 

Vizuális jellegű információk képi feldolgozása

 

Látvány- és képelemzés

 

 

 

Fényképek, újságképek csoportosítása (faliújság)

 

 

 

 

 

Emberi gesztusok értelmezése

 

 

Mesefeldolgozás- óraterv

 

Élménybeszámolók

 

 

 

 

 

Pont, vonal, forma tudatos alkalmazása

 

 

1.3. Szociális kompetenciák

       fejlesztése

 

 

  • Közösségfejlesztő,

Közösségépítő programok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Célunk olyan szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszerének kiépítése, erősítése, amely elősegíti a szociális viselkedést. E kompetencia elemei között tartjuk nyilván a

  • Gyerek önismeretét,
  • Saját magával szembeni elvárásait,
  • Az ezeket meghatározó önbizalmat,
  • A pozitív szemléletmódot,
  • A másokkal szembeni viselkedést: pl. tolerancia,
  • A fejlett kommunikációt.

Iskolai környezetünkben különböző hagyományok és szokások alakultak ki. Ezek a tanítási-tanulási folyamat megszervezésén túl elősegítik a közösség építését, illetve fejlesztését.

Ilyenek a következő rendezvények:

  • István Király napok évenként
  • Ünnepi megemlékezések (október 23., március 15., valamint ünnepélyek karácsony, farsang, anyák napja)
  • Tanulmányi kirándulások (évi egy alkalom iskola kirándulás, osztálykirándulások)
  • Versenyek, vetélkedők (évente több alkalommal)
  • Színház és múzeumlátogatások
  • Klubdélutánok, teadélutánok
  • Túrák (gyalog és kerékpár)
  • Sportversenyek, sportkör

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Munkaterv

 

 

 

Projekt terv

 

Ünnepi forgatókönyvek

 

 

Programterv

 

 

Fényképek, élménybeszámolók

 

 

 

 

2. Az integrációt segítő tanórán

    kívüli programok,

    szabadidős tevékenységek

 

  • Művészeti körök

 

 

 

 

A kreativitás a személyiségnek olyan állandó, de fejleszthető tulajdonságcsoportja, amely lehetővé teszi, készteti a valamilyen szintű alkotást. A kreativitás fejlesztése egyike a pedagógia legújabb és egyben legtermékenyebb törekvéseinek. Ez a folyamat iskolánkban is megjelenik, melyet az alábbi tényezőkkel segítik a pedagógusok:

  • A hibáktól való félelem csökkentése
  • A bizalom légkörének megteremtése
  • Játékos helyzetek teremtése

A kreatív folyamatban létrejött termék pszichológiai termék, s lehet valamilyen produktum is. 

 

 

1. A kifejező kreativitás szintjei

  • Szóban: fogalmazás
  • Írásban különböző órákon
  • Rajzban
  • Játékosan testnevelés órákon

2. A produktív kreativitás szintjei, ahol már megjelenik az elsajátított ismeretek alkalmazásának igénye és képessége:

  • Gyöngyfűzés, varrás, bábkészítés
  • Fafaragás, szerelés, terepasztal készítés
  • Origami, álarckészítés, kasírozás
  • Montázskép készítés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szabadidős és napközis foglalkozási tervek

 

 

 

 

 

 

Dráma- és bábjátékok

 

 

Mesefeldolgozás

 

 

 

 

Néptánc oktatás

 

 

Társastánc oktatás

 

 

Sportversenyek szülők bevonásával

 

 

3. Az integrációt elősegítő   

    módszertani elemek

 

  • Kooperatív tanulásszervezés

 

 

 

 

 

 

 

A pedagógus munkáját öt alapelem kell hogy jellemezze ahhoz ,hogy kooperatívnak tekintsük.

  • Az első: a pozitív interdependencia,  vagyis,  a tanulóknak meg kell tanulniuk” együtt úszunk, vagy együtt süllyedünk.”
  • A második a kooperatív tanulás a tanulók közötti közvetlen interakciót igényel, pozitív kölcsönös függést
  • A harmadik: az adott feladatról való egyéni beszámolási képesség, azaz, a tananyagot minden tanulónak el kell sajátítania
  • A negyedik: a csoportmunka fejleszti az egyének együttműködési képességét
  • Az ötödik :a tanulók a csoportélményeiket elemezve maguk dolgoznak a további jobb eredmény eléréséért

 

 

 

Óravázlatok, fényképek

 

 

 

 

 

Osztálynaplók ( jelölve „k”-val a kooperatív óra)

  

 

 

 

kooperatív technikák gyűjteménye

 

 

Csoportplakát, csoportpólók, beszélő korongok stb.

 

 

 

 

4. Műhelymunka – a tanári

    együttműködés formái

 

  • Értékelő esetmegbeszélések

 

 

 

 

 

 

 

A hatékony együttműködésnek, az információkat kicserélő, feladatokat szétosztó esetmegbeszélés ad keretet.

Az esetmegbeszélés elősegítheti a közös fogalomhasználat kialakítását, a nézetkülönbségek

 tisztázását. Lényeges kérdés az információcsere módozatainak kialakítása.

Az esetkonferencia célja gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása.

Minden résztvevő hozzájárul szakértelmével annak eldöntéséhez, hogyan oldható meg leghatékonyabban az adott probléma, megfogalmazza saját részvételét az esetkezelési folyamatban. Visszajelzéseikkel segítséget adnak a segítő kapcsolat jellemzőinek feltárására, megismerésére.

 

 

 

 

 

Feljegyzések

 

 

5. A háromhavonta kötelező

    kompetencia alapú

    értékelési rendszer eszközei

 

  • Szöveges értékelés-

-árnyalt értékelés, egyéni fejlesztési napló

 

 

 

 

 

A kompetencia az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. Ehhez tartalmi és módszertani megújulás stb. szükséges.

 Pedagógusaink a kompetenciamérés elemzése és értékelése után elkészítik a tanulók egyéni fejlesztési terveit, meghatározzák a fejlesztendő területeket, annak módszereit és eszközeit. A fejlesztés előrehaladását három havonta tantárgyanként elkészített szöveges értékeléssel dokumentálják.

 

 

 

Egyéni fejlesztési terv

 

 

Egyéni fejlesztési napló

 

 

 Szöveges értékelőlapok

 

 

Felmérések, elemzések

 

 

6. Multikulturális tartalmak

 

  • Multikulturális tartalmak megjelenítésea különböző tantárgyakban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az interkultúrális nevelés, mint esélyeket kiegyenlítő módszer, szemlélet és eszköz sokoldalú megvalósítási módokban ölthet testet az intézményekben, beépítve a földrajzi, irodalmi, történelmi, zenei jellegzetességeket, élvezetessé téve a programot a gyerekek számára népzenével, tánccal, ételkóstolóval stb.

 

A megvalósítás formái:

  • Más kultúrák tisztelete (elfogadás, megismerés a perspektívaváltás képességének kialakulása)
  • Soknemzetiségű társadalomban való boldogulás
  • Kisebbségi gyerekek önképének javulása
  • Különbségekhez való adekvát viszony (emberi hasonlóság élménye)
  • Az együttműködés élménye

 

 

Hagyományápolás (cigány majális)

 

 

 

Cigánymesterségek bemutatása (kosárfonás, seprűkötés)

 

 

Cigány költők, írók műveinek bemutatása

 

 

Zenedélután ritmushangszerekkel (kanál, kanna)

 

 

7. A továbbtanulás feltételeinek

    biztosítása

 

  • Pályaorientáció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pályaorientáció célja a tanulót egyéni igényeinek, képességeinek figyelembevételével segíteni a megfelelő pályaválasztásban, a lehető legszélesebb információnyújtás révén. A szakiskolai és szakközépiskolai pályaorientáció már néhány éve része az iskolai oktatásnak.

Nagyon fontos a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a szakmatanulás iránt, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása.

 

 

 

Meghívók, jelenléti ívek, fényképek

 

Együttműködési megállapodások

 

 

III.  Elvárható eredmények

 

 

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követően az alábbi eredményekkel számolunk, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik:

  • A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak.
  • Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.
  • Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.
  • Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.
  • Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

 

 

 

 

Ezek eredményeként:

  • Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.
  • Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.
  • Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.
  • Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

 

IV. Intézményi önértékelés

 

 

 

Az intézményi önértékelés elkészítésére az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlást bocsát ki.


VIII. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja

 

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók ( SNI a.,) 121.§(1)29.a)

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók ( SNI b.,)121.§(1)29.b)    

                                 

Az I. István Király  Általános Iskola  vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Közoktatási Törvény rendelkezései is lehetővé tesznek.

Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést.

Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre.

Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel történik  a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket.

Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak .

 

 

 Alapelv

 

  • A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi.
  • Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását
  • a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását, ( iskolánkban utazó gyógypedagógus biztosításával)
  • a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs ellátást,
  • a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel
  • A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával.

 

 

Cél

 

  • A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása.
  • Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett.
  • Biztosítani szeretnénk számukra:
  • a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést
  • rehabilitációs célú fejlesztő terápiák
  • a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

 

 Feladat

 

  • Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás.
  • Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe.
  • A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.
  • A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten.
  • A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával.
  • A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team-munkában.
  • A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.
  • Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.

 

 SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása:

 

  • Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk.
  • Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.
  • A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban.
  • A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
  • A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például:
  • - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,
  • - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.

 Integrált nevelés, oktatás

 

Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.

 

 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

 

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.

Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek.

Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozásmegszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a közoktatásról szóló törvény szerint –:

 

  1. a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár foglalkoztatása ,speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve
  2. a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

 

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.

 

 Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

 

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában – az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával – szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.

 

 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja

 

  • szocializációja, eredményes társadalmi integrációja,
  • a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg,
  • a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás,

 

 A beszédfogyatékos tanuló

 

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók.

A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:

  1. akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés,
  2. diszlália,
  3. disarthria,
  4. dadogás,
  5. hadarás,
  6. diszfázia,
  7. diszfónia,
  8. az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar,
  9. súlyos beszédmegértési zavar

vagy ezek halmozott előfordulása.

A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.

 

 Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése

 

  • pszicológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése
  • önállóság fejlesztése
  • önbizalom fejlesztése
  • pozitív énkép kialakítása
  • bátran merjen beszélni társai előtt

 

 Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja

 

dadogásnál: laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés.

hadarás:

  • figyelem fejlesztés
  • helyes lépéstechnika
  • mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás

megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem

  • speciális mozgások
  • aktív és passzív szókincsbővítés

 

Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges:

  • logopédiás terápia
  • kommunikációs tréning
  • bábterápia
  • drámaterápia
  • gyógyúszás
  • gyógytorna

 

 

 Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók

 

Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn.

a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei.

b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni.

Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

 

Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése

 

  • egészséges énkép, önbizalom kialakítása
  • kudarctűrő-képesség növelése
  • önállóságra nevelés.

Diszlexia, diszgráfia:

 

A diszlexiaa tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll.

 Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete.

Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése.

 

Diszgráfiaesetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb.

Fejlesztési feladat:

  • látás, hallás, mozgás koordinálása
  • olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel
  • élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

 

Diszkalkulia

 

A diszkalkuliakülönböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége.

 

 

Fejlesztés feladatai:

  • érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése
  • testséma kialakítása
  • a matematikai nyelv tudatosítása
  • segítő, kompenzáló eszközök használata
  • szám-és műveletfogalom kialakítása
  • egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

 

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar.

 

Hyperkinetikus zavarok

Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság.

 

Magatartási zavarok:

Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.

Fejlesztés feladatai:

  • a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban
  • egyénhez igazodó követelmény kialakítása
  • az alkalmazkodó készség fejlesztése
  • együttműködés családokkal, szakemberrel
  • sikerélmény biztosítás.

 Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció

  • Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenőrzése, útmutatások figyelembe vétele
  • a tanultak elmélyítése
  • funkcionális képességfejlesztő programot.

Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelően tudunk biztosítani szakembert, gyógypedagógia tanárt, akivel nevelőink szorosan együttműködnek, tanítási órákon a szakembertől kapott utasításokat betartják és betartatják. Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata a sérült tanuló beintegrálása, társakkal történő elfogadtatás. Szülőkkel, családdal rendszeres kapcsolattartás, problémák közös megbeszélése, gondok megoldása.

Az iskolában egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma nem megkerülhető és nem intézhető el méltatlankodással, a magatartás és tanulás puszta szankcionálásával. A pedagógia és az orvostudomány, a szülészet, a gyermekpszichiátria sok olyan tényezőt tárt fel, amelyek a "problémás gyerekek" helyzetét magyarázzák (pl. a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, oxigénhiányos állapot, agykárosodás, az anya depressziós magatartása, elhanyagoltság, kevés idő eltöltése a családi környezetben, stb.).

 


 A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek

 

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben végzi.

 

A probléma kezelésének folyamata

 

 A beiratkozásnál az iskola gondosan tanulmányozza át az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az óvodapedagógus, az iskolaorvos segítő véleményének, tanácsának kikérése kötelező.

 A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos.

 A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kérje ki véleményüket.  Iskolánkban csakis normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra.

 

 Iskolánkban a törvény által előírt módon megoldott az SNI-s tanulók ellátása.

 

 A pedagógussal szembeni elvárások:

  • ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét;
  • tudjon differenciáltan oktatni;
  • semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részérő a tanulót
  • értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt
  • erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány;
  • a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést;
  • nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására.

 

 Az osztályfőnökkel szembeni elvárások:

  • a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;
  • a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;
  • szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében;
  • kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;
  • gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról;
  • szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt;

 

 Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. (Közoktatási törvény 30. § (9. bek.)) E törvényparagrafus részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe eső tanulókkal.

 

 Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye:

  • konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn;
  • beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel;
  • kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes;
  • kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában;
  • tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges;
  • munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze.

 

 A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése

 

Iskolánk a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmények körébe tartozik. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. A tanulók értékelése osztályzással történik az Eltérő Tanterv követelményeit szem előtt tartva.

Az SNI tanulók oktatásának irányelve:

  • sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük.
  • Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk.
  • A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait.
  • Egyéni fejlesztési tervet készítünk.
  • Egyéni haladási ütemet biztosítunk.
  • Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel.
  • Negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit.
  • Fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben.
  • A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

 

 

 


IX. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

 

A MIP hivatott az együttműködés formáinak kidolgozására. (melléklet MIP 5. 1. 5.2. partneri igény szabályozása)

Az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet, és türelmet kíván szülőtől, tanulótól, és pedagógustól egyaránt.

Szülők:

  • elvárásokkal fordulhatnak az iskola felé, másrészt társként kell együttműködniük,
  • joga, sőt kötelessége gyermeke mellett kiállni, bízni gyermekében,
  • tudniuk kell, hogy iskolaválasztásukkal a pedagógus segítő társává válnak, ennek konzekvenciáját viselniük kell,
  • joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információkhoz, amely kiskorú gyermekük iskolai előmenetelével kapcsolatos.

 

 

Tanulók:

  • iskolai életük jellemzője a pedagógusok iránti bizalom, kiegyensúlyozott légkör,
  • diákjaink délután napközis illetve tanulószobai foglalkozáson vehetnek részt, ahol biztosított az eredményes felkészítés,
  • tanulóink szívesen töltik szabadidejük egy részét a könyvtárban, hiszen a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, nyugodt felkészülés.

 

  1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
  2. az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
  3. a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
  4. az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

 

  1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

 

  1. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

 

  1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
  2. az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
  3. az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

 

 

  1. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

 

  1. Családlátogatás.

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

 

  1. Szülői értekezlet.

Feladata:

  • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
  • a szülők tájékoztatása
  • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
  • az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,
  • a helyi tanterv követelményeiről,
  • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
  • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
  • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
  • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
  • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

 

  1. Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

 

  1. Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

  1. Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.  

 

  1. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

 

  1. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

 


X. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

 


„ Szeresd egészségedet, mert ez  a jelen,

Vedd a kisgyermeket, mert ő a jövő,

Őrizd szüleid egészségét, mert a

Múltban épül fel a jelen és a jövő.”

/ Bárczi Gusztáv/


Az egészség fogalma:

Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jólét állapota.

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

A gyermekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását.

Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

 

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

 

  1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
  2. a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
  3. tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
  4. a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
  5. a táplálkozás,
  6. az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,
  7. a családi és kortárskapcsolatok,
  8. a környezet védelme,
  9. az aktív életmód, a sport,
  10. a személyes higiénia,
  11. a szexuális fejlődés

területén.

 

  1. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

 

  1. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
  2. a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás;
  3. A …(a megfelelő tantárgyakat a helyi tantervben szereplő tantárgyak ismeretében lehet beírni)…  tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
  4. az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (IVK; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;
  5. az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:
  6. félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;
  7. a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

 

 

 

 

XI. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

 

  1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
  2. a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
  3. tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
  4. a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
  5. a környezet fogalmával,
  6. a földi rendszer egységével,
  7. a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
  8. a környezetvédelem lehetőségeivel,
  9. lakóhelyünk természeti értékeivel,
  10. lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival

kapcsolatosan.

 

  1. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

 

  1. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
  2. A …(a megfelelő tantárgyakat a helyi tantervben szereplő tantárgyak ismeretében lehet beírni)…  tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
  3. a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában; a negyedik és a hetedik évfolyamon látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban.

 

 

 


XII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

 

1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működésérőlszóló 11/1994.

     (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

2. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként:

magyar

  • Nagy írott betűs ABC 1
  • Kis írott betűs ABC 1
  • Betűsín fából 1
  • Falikép: Betűtábla (sorozat) 2
  • Kirakható betűsorozat (tanári) 1
  • Szókártya, applikációs készlet 1
  • Falitáblák a 2. osztály nyelvtan tanításához 2
  • Szókártya készlet 1

 

Élő idegen nyelv

  • Magnósrádió 1
  • Televízió 1
  • Videó 1

 

Matematika

  • Geometriai falikép garn.: Pitagorasz tétel 1
  • Geometriai falikép garn.: Párhuzamos szárú szögek 1
  • Geometriai falikép garn.: Merőleges szárú szögek 1
  • Geometriai falikép garn.: A négyszögek 1
  • Geometriai falikép garn.: A kör 1
  • Geometriai falikép garn.: a hasábok 1
  • Geometriai falikép garn.: Az egyenes henger 1
  • Geometriai falikép garn.: Az egyenes körkúp 1
  • Geometriai falikép garn.: Terület és kerületszámítások 1
  • Geometriai falikép garn.: testek felszíne és térfogata 1
  • Méterrúd fából deciméteres beosztással 1
  • Tanári demonstrációs óra 1
  • Matematika falikép garnitúra: Mértékegységek 1
  • Számjel kártya készlet 1
  • Szorzótábla 1

 

Történelem

  • Térkép: Az ókori Kelet 1
  • Térkép: A Trianoni béke következményei 1
  • CD ROM: Szabadságharc 1
  • Térkép: Magyar évszázadok 4/2 rész 1
  • Térkép: Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1
  • Térkép: Amerika független államainak kialakulása 1
  • Térkép: Gyarmati rendszer 1
  • Térkép: Osztrák-magyar monarchia 1

Térkép: Európa az I. világháború idején 1

Diákoknak
Pedagógusoknak
Szülőknek
Családi egzisztencia Program
Farsang 2011/2012